A Nemzeti dal lelkesítő sorai - Mátray László színművész előadásában - vezették be márc. 15-én Temesváron, a Millenniumi templomban tartott ökumenikus ünnepséget. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Horváth Gabriella, a bukaresti magyar nagykövetség munkatársa olvasta fel, majd Halász Ferenc történész, Temes megyei RMDSZ-elnök mondott megemlékező beszédet a 154 évvel ezelőtti eseményekről. /Pataki Zoltán: Ökumenikus ünnepség a Millenniumi templomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
2002. március 19.
Temesváron az RMDSZ és az SZDP helyi vezetői a sajtó jelenlétében márc. 18-án aláírták a helyi együttműködési egyezményt. Az RMDSZ-t Halász Ferenc Temes-megyei elnök, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, Marossy Zoltán megyei és Fórika Éva városi tanácsosok képviselték. A kormánypárt helyi szervezete megígérte, hogy törvényes eszközökkel támogatja a magyar közösséget elkobzott javai visszaszerzésében. Konkrétan a református egyház 107 hektáros földbirtok- visszaigénylését nevezte meg az SZDP-s politikus, de "ingatlanokról" is szó esett. (Mint tudjuk, a Temes megyei RMDSZ első számú követelése a temesvári Magyar Ház visszaszolgáltatása). /(Pataki Zoltán): Helyi SZDP-RMDSZ egyezményt írtak alá Temesvárott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2002. március 23.
Egy Temesváron lakó idős hölgy jelezte: a számlálóbiztos ceruzával töltötte ki az etnikum-anyanyelv-vallás rovatokat a népszámlálási űrlapon. A hölgy kérte, hogy használjon golyóstollat, de a biztos ezt megtagadta és közölte, hogy felsőbb utasításra használja a ceruzát. A nénit sikerült megfélemlíteni – a biztos a nyomaték kedvéért egy polgárőr kíséretében jött – és aláírta a helyenként ceruzával kitöltött űrlapot. Halász Ferenc RMDSZ elnök szerint eddig 4-5 esetben jeleztek visszaéléseket Temes megyében, az eseteket jelentették az illetékes szerveknél. /(pataki): Temesváron is ceruzával írnak a számlálóbiztosok… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2002. május 27.
1999 januárja óta, amikor Halász Ferenc addigi iskolaigazgatónak nem sikerült az újabb kinevezéshez szükséges vizsgája, átmeneti állapotok uralkodtak a Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/ vezetőségében. Előbb Paul Éva testnevelési tanár és aligazgató, 1999 őszétől Erdei Ildikó pszichológus, 2001 őszétől pedig Nemes András matematikatanár vezette ideiglenesen az iskolát. Az idén tavasszal kiírt versenyvizsgán Virginás Tar Judit informatika tanárnő szerepelt a legjobban, akit a napokban neveznek ki a Bartók Béla Líceum igazgatói tisztségébe. Virginás Tar Judit a Bartókban érettségizett, a temesvári Tudományegyetem matematika-informatika szakán szerzett diplomát és a kilencvenes évek eleje óta tanít Temes megye egyetlen kizárólag magyar nyelvű középiskolájában. /(Pataki Zoltán): Igazgatóváltás a Bartók Béla Elméleti Líceum élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
2002. június 14.
Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármester jelenlétében avatták fel jún. 13-án a legnagyobb Temes megyei magyar iskola, a Bartók Béla Líceum kibővített és felújított bentlakását. Az avató ünnepségen részvett a helyi RMDSZ szervezet két városi tanácsosa, Halász Ferenc és Fórika Éva, valamint a Líceum vezetősége. A temesvári Városháza nem kevesebb mint kétmilliárd lejjel járult hozzá létesítmény kibővítéséhez. Ezzel 17-re nőtt a 3-4 ágyas lakószobák száma, összesen 62 férőhellyel. Az új létesítmény lehetőséget nyújt arra, hogy a Bartók Béla Líceum civilizált körülmények között szállásolja el a megye vidéki városaiból - ahol sajnos mindenütt megszűnt a középiskolai magyar tagozat - és falvaiból származó középiskolás diákokat. Nagy szükség van erre a bánsági szórványban, hiszen bentlakás híján a vidéki magyar diákok zöme a helyi román középiskolába iratkozna. /(Pataki Zoltán): Bentlakás-avató a Bartók Béla Líceumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
2002. június 15.
Temesváron oktatási fórumot tartottak. Kiss Ferenc tanfelügyelő bemutatta, hogy Temes megyében az új évezredben némileg stabilizálódott a magyar nyelvű oktatás. A puszta fennmaradásért küszködő Ötvösdön idén nyolc gyermekkel indul az első osztály, de kis létszámú tagozatok is léteznek, összevont osztályokkal. A most záruló tanévben a magyar gyermekek fele többségi iskolába járt. Erdei Ildikó tanárnő, az RMDSZ Temes megyei szervezetének oktatási alelnöke felvázolta, hogy a magyar oktatás iránt elkötelezett pedagógusok és lelkes szülők évről évre felkeresik a családokat, számba veszik az iskoláskorú gyermekeket. Halász Ferenc tanár, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta: a több éves kitartó munka ellenére még nem sikerült lajstromba foglalni a magyarságnak azt a rétegét, amely nem olvas magyar lapot, nem hallgat magyar rádiót (Temesvári Területi Stúdió), nem tart kapcsolatot az RMDSZ-szel vagy más magyar szervezettel. A megyei elnök szerint ezeket az embereket egyedül az egyház tudná megszólítani. A jelek szerint az anyaországi kedvezmények sem éreztetik még a várt mértékben a hatásukat. /Fórum az oktatásról Temes megyében. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./
2002. június 15.
A kolozsvári Progress Alapítvány nagy értékű ingatlant vásárolt Temesváron, amely a tervek szerint, a kedvezménytörvényt alkalmazó információs iroda mellett a helyi RMDSZ kulturális igényeit is szolgálja. Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök beszámolt arról, hogy a 170 négyzetméteres alapterületű, hétszobás ingatlanhoz hasonló területű pincehelyiség, udvar és több mint 500 négyzetméter területű kert is tartozik. A májusban vásárolt székház használatba vételét az idei őszre tervezik, annyi bizonyos, hogy a státusiroda mellett egy mintegy 50 férőhelyes gyűléstermet kívánnak kialakítani benne. Az RMDSZ ugyanakkor nem mond le a város szívében álló temesvári Magyar Ház visszaszerzésének gondolatáról sem. /(Pataki Zoltán): Értékes ingatlan került a temesvári magyar közösség birtokába. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
2002. június 22.
Temesváron, a Dózsa György megkínzatása helyén álló Mária-emlékművet több mint egy hónapja egy ormótlan márványtábla "díszíti". Halász Ferenc, az RMDSZ városi tanácsosa interpellációja nyomán kiderült, hogy a Mária-kápolna homlokzatára építkezési engedély nélkül került az oda nem illő, román nyelvű, bibliai idézetnek tűnő szöveget tartalmazó tábla. A Városháza illetékesei felszólítására végül június 20-án eltávolították a táblát. /(Pataki Zoltán): Eltávolították a Mária- emlékmű "díszét". = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2002. június 26.
Temes megye magyarsága a népszámlálás részleges adatai szerint csökkent. A megváltozott népességi viszonyok és a magyar nyelvű oktatásra való kihatásuk volt az RMDSZ választott tisztségviselőinek június 15-i, Végváron tartott tanácskozásának fő témája. Bodó Barna megyei tanácsos elmondta, hogy a magyarság lélekszámának csökkenése enyhén meghaladja a többségi népét, de a helyzet mégis kedvezőbb a vártnál. A tanügyi reform keretében hamarosan kilenc évesre bővítik az általános iskolai oktatást. Bodó Barna szerint ez különösen a magyar líceumokat károsítja majd, de a középiskolai oktatás egészének minőségét is nagyban lerontja. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök elmondta, hogy idén tavalyinál is kevesebb pénz jut az iskolák felújítására. Adrian Nastase miniszterelnök Aradon kijelentette: a kisebbségek ügyei csak Románia belügyeihez tartoznak. Toró T. Tibor képviselő szerint ez rendkívül veszélyes, a Ceausescu kort idéző kijelentés. Minden államnak kötelessége a határain kívüli nemzetrészeivel foglalkozni. A globalizáció erősödésével egyetlen ország sem minősíthet egy ilyen nagy jelentőségű kérdést tisztán saját belügyének. /Jantó-Petneházy István: A helyzet rossz, de jobb a vártnál. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./
2002. szeptember 2.
Szép hagyománya Végvár község magyarságának az évről évre ismétlődő falunap. Az Aradi Magyar Színház társulatának tagjai megzenésített verseket adtak elő gitárkísérettel a végvári református templomban. Toró T. Tibor parlamenti képviselő áttekintette a magyarság helyzetét a 2002. évi népszámlálás adatainak tükrében. Mint megállapította, csökkent a magyarság lélekszáma, Végvár is mintegy hetven magyarral fogyatkozott. Hangsúlyozta: a megfogyatkozás nem ad okot semmiféle pesszimista közgondolkozásra. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke kiemelte az örvendetes tényt, hogy Végváron egyre több szülő íratja magyar tagozatra a gyermekét, évről évre erősödik a magyar oktatás a községben. Végvár példaképe a bánsági magyarságnak. A falunapon a főzőverseny és a tűzoltók vetélkedője is sikeres volt. /Sipos János: Főzőverseny és tűzoltó-vetélkedő. Végvár hagyományos ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./
2002. november 28.
A Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége és a szegedi Dugonics András Társaság kezdeményezésére a DKMT Eurorégióhoz tartozó három nagyváros, Szeged, Temesvár és Szabadka egy-egy rendezvény keretében bemutatkozik egymásnak. Szeged és Szabadka kölcsönös rendezvénye után nov. 26-án a szegedi Városháza dísztermében közönség elé léptek a temesváriak. Előzően Szeged önkormányzati képviselői tanácskoztak a temesvári küldöttséggel. Adrian Orza, Temesvár alpolgármestere felvázolta Szeged és Temesvár kapcsolatrendszerének történetét, felidézve az utóbbi tizenkét évben szervezett tanácskozásokat, találkozókat, kulturális rendezvényeket. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke, városi tanácsos a bánsági és a temesvári magyarság múltjáról és jelenéről értekezett. Fórika Éva jogász, városi tanácsos a civil szervezetek és az oktatási intézmények szerepéről beszélt. Bodó Barna, a Temes Megyei Tanács Művelődési Bizottságának elnöke a régió magyarságát nagyobb összefüggésben elhelyező Romániai Magyar Évkönyv legújabb, 2002-es számát ismertette. Czári Tibor, a temesvári Csiky Gergely Színház zenei vezetője saját szerzeményét adta elő zongorán, Szekernyés János, a Romániai Képzőművészek Szövetsége Temesvári Szervezetének elnöke Székely László temesvári főépítész életművét és nemrégiben megjelent albumát mutatta be, Bartal Zsuzsa egy Enescu-művet adott elő zongorán, Németi Gergely Menyhért magánénekes énekelt egy népszerű áriát. /Szekernyés Irén: Temesvár bemutatkozott Szegeden. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./
2003. január 9.
Toró T. Tibor az RMDSZ VII. kongresszusát megelőző héten ad választ arra a kérdésre, hogy ott lesz-e január 31-én Szatmárnémetiben a kongresszuson. Ismeretes: a Reform Tömörülés legutóbbi kongresszusán többségi szavazattal döntés született arról, hogy az RT távolmaradásával jelzi, nem ismeri el törvényesnek a jelenlegi RMDSZ-vezetőséget, viszont a platform tagjai, szimpatizánsai egyénileg vagy tisztségükből eredő jogon - ha jónak látják - részt vehetnek a kongresszuson. Toró elmondta, hogy az RMDSZ-tisztségviselőkkel, az egyházak és a civil szervezetek képviselőivel folytatott megbeszélések után fog határozni. Temes megyéből legjobb esetben tizenegy tagú bizottság utazik Szatmárnémetibe: a három SZKT-tag (Toró T. Tibor, Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, temesvári városi tanácsos, Bodó Barna megyei tanácsos), az ifjúsági szervezeteknek fenntartott helyre Bakk Jutast, a Temesvári Magyar Diákszövetség elnökét jelölték. A december eleji küldöttgyűlés bizalmat szavazott a következőknek: Marossy Zoltán megyei tanácsos, Kaba Gábor zsombolyai polgármester, Pozsár József lugosi alpolgármester, Heinrich József, a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója, Szász Enikő megyei tanácsos, Szilágyi Géza újszentesi polgármester és Erdei Ildikó, az RMDSZ oktatási bizottsága alelnöke. Fórika Éva temesvári városi tanácsos az Országos Szabályzat-felügyelő Bizottság tagjaként a lebonyolításban vállal szerepet. /Pataky Lehel Zsolt:Az RT-elnök még nem döntött a kongresszusi részvételről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./
2003. február 4.
Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy miután a kongresszus nagy szavazattöbbséggel törölte az alapszabályzatból a tiszteletbeli elnöki funkcióról szóló fejezetet, a Temes megyei küldöttség testületileg kivonult a teremből. Halász úgy érzi, hogy a történtek Temesvár szellemiségének a vereségét jelentik. "Nekünk erkölcsi kötelezettségünk is volt a kiállásra, hisz a forradalom Temesvárról indult, a népfelkelést Tőkés László indította el." Az eredménynek nem a közeljövőben, hanem hosszabb távon, talán a 2004-es választásokon lesz igen komoly következménye. Mindenesetre, a Temes megyei küldöttség nagy többsége úgy döntött: nem vesz részt az alapszabályzat-módosítás végső szavazásán, mert nem akar partner lenni a tiszteletbeli elnöki intézmény megszüntetésében. /Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./
2003. február 13.
A státustörvény védelmében gyűjtenek aláírásokat Temesváron. Az akcióra több Kárpát-medencei, illetve Nyugaton élő magyar személyiség szólította fel a romániai magyarságot (is); a kezdeményezők csatlakoztak a Magyarok Világszövetségének volt elnökéhez, Csoóri Sándorhoz, aki levélben tiltakozott a határon túli magyarok jogállásáról szóló, kedvezménytörvényként emlegetett jogszabály "kiürítése" ellen. Temesváron az RMDSZ-székházban és a területi információs irodában zajlik a gyűjtés. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök szerint eléggé esetleges módon, hiszen azoknak a véleményét kérik ki, akik betérnek oda. Az RMDSZ Temes megyei szervezete ülésén eldöntik, hogy szervezetten gyűjtenek vagy sem. /P. L. Zs.: Aláírásgyűjtés a kedvezménytörvény védelmében. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./
2003. február 17.
Az RMDSZ legutóbbi, szatmárnémeti kongresszusát mindenki másként értékeli, politikai nézeteitől és szerepvállalásától függően - domborodott ki a Temes Megyei Területi Képviselők Tanácsának febr. 14i ülésén. Temesváron, a Putna utcai Közösségi Központban tartott megbeszélésen a kongresszusi résztvevők beszámolója váltotta ki vitát. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök és Toró T. Tibor parlamenti képviselő, a Reform Tömörülés platform elnöke úgy értékelte: Szatmárnémetiben nem sikerült "megnyitni" a szövetséget, az országos vezetőségnek fontosabb volt a diplomáciai siker, mint a belső demokrácia megvalósítása, a tiszteletbeli elnöki tisztség törlése pedig előreláthatatlan következményekkel jár. Szász Enikő azt nehezményezte, hogy bár az RMDSZ a romániai magyarság nevében beszél, nem kéri ki annak véleményét. Marossy Zoltán TKT-elnök és Bárányi Ferenc exminiszter, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke szerint viszont a román kormánynál csak kiegyezéssel, alkudozással érhetők el eredmények. Bárányi Ferenc kifejtette: Tőkés László volt tiszteletbeli elnök egyik politikai hibát a másik után követte el. Számon kérte Torótól, hogy Szatmárnémetiben miért nem vett részt az üléseken. Megpróbált mindent megtenni a szakadás elkerüléséért, adott magyarázatot Toró. Pozsár József lugosi alpolgármester és Szilágyi Géza újszentesi polgármester azt javasolta, hogy a megvalósításokra törekedjenek, a nézetkülönbségek ellenére összefogva keressék a magyarság mindennapi boldogulását elősegítő intézkedéseket, amivel mindenki egyetértett. /Pataky Lehel Zsolt: Kongresszusi utóhatások a Temes megyei TKT-n. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./
2003. március 13.
Temesváron márc. 10-én ülésezett a megyei TKT. Arról határoztak, hogy máj. 17-én küldöttgyűlésen választanak képviselőt a Temes megyének fenntartott két SZKT-helyre, ugyanakkor ez a testület szavaz az új területi RMDSZ-elnök személyéről is. Temes megyének mindössze négy hely jut a 146 tagú új SZKT-ban, ebből egy-egy alanyi jogon jár a parlamenti képviselőnek (Toró T. Tibor) és a területi elnöknek (Halász Ferenc), a verseny tehát csak két helyért folyik. SZKT-tagságra pályázhat az, aki legalább három hónapja tagja az RMDSZ-nek vagy valamelyik társult szervezetnek, legalább ötven RMDSZ-tag támogatását élvezi. /P. L. Zs.: Közvetve választanak SZKT-tagokat és megyei RMDSZ-elnököt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./
2003. március 15.
A Kút, az Új Ezredév /Temesvár/ református egyházközség kiadványa 1999-ben született meg. Szerkesztője Gazdáné Mátyus Melinda lelkipásztor. Négyéves a kéthavonta megjelenő lap, jelenleg a 24. számát vehette kézbe az olvasó. Az új számban Halász Ferenc tanár a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcra emlékezett annak 300. évfordulója alkalmából, Toró T. Tibor a közelmúltban megtartott szatmárnémeti rendezvények tanulságait összegezte, Jecza Péter szobrászművész vallott életéről, munkásságáról. /Sipos Erzsébet: Négyéves a temesvári református lap. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./
2003. március 18.
Márc. 15-én Temesváron felavatták a Kós Károly Közösségi Központot, a Temes megyei civil szervezetek központját. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke megnyitó beszédében arra buzdította a megye létező és ezután alakuló civil szervezeteit, hogy éljenek minél gyakrabban az új hajlék nyújtotta lehetőséggel. Halász Ferenc hangsúlyozta: az RMDSZ-szervezet nem mondott le az elődök építette Magyar Ház visszaszerzéséről. Kónya László, a kolozsvári magyar főkonzulátus külgazdasági attaséja kiemelte a mindenkori magyar kormányok törődését a határon túli magyarság sorsa, jövője iránt. A temesvári civil szervezetek új otthona ennek a törődésnek egyik kézzelfogható jele. /Sipos János: Építkező civil szervezetek. Kós Károly Közösségi Központ. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./
2003. március 24.
Márc. 24-én Óteleken oktatási tanácskozásra gyűltek össze a helyi és környékbeli pedagógusok, RMDSZ-es politikusok és a civil szervezetek képviselői. Az összejövetel célja feltérképezni a magyar oktatás jelenlegi helyzetét, és lehetőséget találni a gondok megoldására. A tanácskozáson Toró T. Tibor parlamenti képviselő, Kiss Ferenc tanfelügyelő és Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök is jelen volt. Erdei Ildikó, a megyei RMDSZ oktatási alelnöke elmondta, hogy különböző régiókra - Temesvár, Ótelek, Végvár, Lugos, Nagyszentmiklós, Zsombolya és Újszentes, valamint e települések környékei - osztották a megyét, és minden tájegységre ellátogatnak. Az oktatási stratégia szerint a felsorolt ,,központi" települések iskoláit meg kell erősíteni. Talpai Adél, az óteleki általános iskola igazgatója felsorolta az intézmény főbb gondjait. Pozitívumként az épület jó állapotát, az iskola infrastruktúráját, a testvérvárosi kapcsolatokat, gondként a közvetlen telefon, fax, internet hiányát, a rossz út miatti megközelíthetetlenséget, saját vízforrás és csatornarendszer hiányát, valamint a magyar gyermekek létszámcsökkenését említette. Lehetőségként az iskolabusz megszerzését ajánlották. Távlati terveik között szerepel egy bentlakás létrehozása. /Nagyálmos Ildikó: Gondfelmérés, megoldáskeresés. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./
2003. március 25.
Nagyszentmiklóson, Bartók Béla szülővárosában a zeneszerző születésnapi megemlékezéseit második éve szervezi a nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság. A Szegedi Konzervatórium és a Temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Kara legtehetségesebb diákjait vonultatja fel a születésnapi rendezvényen. Márc. 23-án, a nyitórendezvényen a zeneszerző köztéri szobrának megkoszorúzása alkalmával mondott beszédet Oncu Iosif, Nagyszentmiklós polgármestere, kifejtette, hogy idén a rendezvényt a regionális együttműködés és a népek közötti barátság jegyében szervezték. Meghívták testvértelepüléseik: Burgkirchen (Németország), Kazincbarcika, Kiszombor és Makó (Magyarország) önkormányzatának képviselőit. A DKMT Eurorégió művelődési rendezvényei közé sorolta az évente megszervezésre kerülő nagyszentmiklósi Bartók Napot. A Csongrád Megyei Önkormányzat nevében Herbert Bertalan főjegyző köszöntötte az egybegyűlteket, a Temes Megyei Tanács részéről jelen volt a Művelődési Bizottság elnöke, Bodó Barna, az RMDSZ-vezetést Toró T. Tibor parlamenti képviselő, valamint Halász Ferenc megyei elnök képviselte. A Nákó-kastély dísztermében hangverseny volt. /Szekernyés Irén: Bartók Nap a régió népeinek barátsága jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./
2003. április 25.
Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt országos vezetőségei közötti együttműködési egyezmény aláírásától számított hatvan napos határidő lejárt, de Temesben - sok más megyéhez hasonlóan - még nem kötötték meg a protokollumot. A Bánságban egyik fél sem "törte magát" az egyezség nyélbeütésére. Halász Ferenc területi RMDSZ-elnök közölte: három hete indítványozta, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, ám a megkeresésre sem az SZDP megyei szervezetének elnöke, Dan Poenaru, sem Horia Ciocarlie prefektus, sem a kormánybiztos kabinetfőnöke nem reagált. Halász nem tért ki a kérésekre, mindössze annyit hozott nyilvánosságra, hogy az ingatlan-visszaszolgáltatások, a magyar nyelvű oktatás, valamint kulturális-szociális téren igyekeznek jogokat kiharcolni. "A közösségi és egyházi ingatlanok restitúciója az, amiből nem engedünk" - tette hozzá. Nagy tétje nincs az együttműködési jegyzőkönyv megszületésének, mert például a temesvári városi tanácsban rajta kívül csak egy képviselője van a szövetségnek - Fórika Éva személyében -, s a megyei önkormányzatnak is mindössze három RMDSZ-es tagja van (Szász Enikő, Bodó Barna, Marossy Zoltán). /Pataky Lehel Zsolt: Késik az RMDSZ-SZDP protokollum Temes megyében. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./
2003. május 19.
Május 17-én tartotta tisztújító gyűlését az RMDSZ Temes megyei szervezete. A szavazást követő vitában nem egyszer kérdőre vonták Toró T. Tibort az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakításában végzett tevékenységéért, belső ellenzéki szerepvállalásáért, és több ízben felszólították: kizárólag a Temes megyei magyarság képviseletével foglalkozzon, de elhangzottak a pártját fogó kijelentések, pro és kontra vélemények az autonómiakérdésről. Újabb hároméves mandátumot kapott az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöki tisztségében Halász Ferenc. Megválasztották a Szövetségi Képviselők Tanácsában a Temesnek fenntartott két helyre Bodó Barna megyei tanácsost és Kaba Gábor zsombolyai polgármestert. A régiót négy hely illeti meg az SZKT-ban, de a megyei elnök és Toró T. Tibor parlamenti képviselő hivatalból tagja az RMDSZ parlamentjének is nevezett testületnek. Halász Ferenc beszámolójában az eredmények közé sorolta, hogy a 2001-2003-as időszakban a megyei RMDSZ a civil szervezetek támogatásával is foglalkozott. Jövőre csökkentik a megyei és helyi tanácsosok létszámát, ennélfogva nehezebb lesz megtartani az RMDSZ-es önkormányzati képviselők számát is. Toró szerint a bánsági magyarság érdekei nem különíthetők el a romániai magyarságétól, hangsúlyozta, hogy az EMNT nem az RMDSZ alternatívája, s ha nevében az erdélyi megnevezés is szerepel, a romániai magyarság egységének megteremtését-megőrzését tűzte ki célul. /P. L. Zs.: Őszintén. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./
2003. június 24.
A múlt hét végén a kalotaszegi Zsobokon megtartott szórványkonferencián többek között részt vett Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke, és Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány (AKA) irodavezetője. Pomogáts Béla elégedetlen azzal az összeggel, ami a rendelkezésükre áll - ez az idén 1 milliárd forint. Ezen kívül az IKA a kézbesítője ama 1,2 milliárd forintnak, amit azoknak a határon túli magyar családoknak folyósít a kormány oktatási támogatásként, akik egy vagy több gyereküket magyar iskolába járatják. A tavaly az erre szánt egy milliárd forintból 800 ezret ugyancsak a pályázók kaphattak meg, mert csak minimum két magyar iskolás gyerek esetén folyósították a 20 ezer forintos támogatást, és ezt a magyar igazolvány meglétéhez kötötték, viszont az igazolványok átvétele, beszerzése igen nehézkesen haladt. Mivel az idén a támogatás megszerzéséhez nem kell majd magyar igazolvány, és egy gyerek után is jár a juttatás, Pomogáts szerint kb. 2 milliárd forint kell majd ahhoz, hogy minden jogosult hozzájuthasson a 20-20 ezer forinthoz. Az elnök azt is elmondta: "A kormányváltás előtt elszabadult a pályázás. Az Orbán- kormány utolsó időszakában olyan pályázatokat hagyott jóvá, amelyekről világosan tudtuk, hiszen én akkor is kuratóriumi tag voltam, hogy az összeg magánzsebekben fog kikötni. Azt még meg tudtuk akadályozni, hogy egy felvidéki magánszálloda építésére valaki 50 millió forintot kapjon, de azt már nem, hogy 80 millió forintot utaljunk ki egy erdélyi sajtó- és könyvterjesztő hálózatra, és nyilvánvaló, hogy ez a pénz magánzsebbe vándorolt." Az idei 1 milliárd forintos keretnek a 66-68 %-a fölött a határon túli alkuratóriumok rendelkeznek. A HTMH (Határon Túli Magyarok Hivatala) jövőre 2-3 milliárd forintos támogatást kér majd a külhoni magyarok támogatására. Az IKA elnöke az idén is kiemelten fontos feladatnak tekinti az erdélyi templomok építését. Csíkszeredában római katolikus katedrális épül, azzal a távlati céllal, hogy talán püspöki székesegyház lesz Csíkban, e nagy méretű templom befejezése érdekében Pomogáts levelet írt Medgyessy Péter miniszterelnöknek, hiszen kb. 100 millió forint kell e célra, és ez elvinné a központi IKA-alapnak majdnem a felét. Pomogáts Béla rendkívül fontosnak tartja azt, hogy például Románia uniós csatlakozásáig az anyaország kedvező helyzetbe hozza, megerősítse az erdélyi intézményeket, hogy azok képesek legyenek részt venni az uniós pályáztatási rendszerben, ahol önerőre is szükség van. Emlékeztetett arra is, hogy a nyugat-európai kisebbségi régiók (pl. két belgiumi német falu, a dél-tiroli osztrákok stb.) igen jelentős összegeket kaptak az uniós alapból, és ez úgy volt lehetséges, hogy életképes projektjeik, intézményeik voltak. Arra is utalt, hogy a határon túlra jutó 6-7 milliárdos támogatásnak az IKA csak egy részével rendelkezik, tehát figyelni kell az Apáczai Közalapítványra, az Új Kézfogás Közalapítványra, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumára, ezekkel a közeljövőben együttműködik majd az IKA. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány (AKA) irodavezetője jól dokumentált beszámolót nyújtott át a zsoboki konferencia résztvevőinek, amelyben nyomon követhető az AKA története, a főbb célkitűzések. Az 1999-ben létrejött közhasznú szervezet eddig 3,1 milliárd forintnyi támogatást ítélt meg, a benyújtott 1236-ból 654 pályázatot ítélt életképesnek. Főleg a felsőoktatást, a szakképzést támogatta. Mivel a zsoboki konferencia témája a szórványmagyarság helyzete, jövője volt, Csete Örs erre a pászmára koncentrált. 2001-től az AKA évente 5-5 millió forintot juttatott hat erdélyi szórványközpontnak. Viszont Csete Örs jelezte: 2003-ban már nem tartozik feladataik közé s szórvány támogatása. Ezenkívül eddig hét ingatlanvásárlást, -építést támogattak Segesváron, Szamosújváron, Aradon, Válaszúton, Széken, Gyimesfelsőlokon és Temesváron. Erdélyben, Délvidéken, Kárpátalján és Felvidéken 86 szórványóvodát támogattak. A Magyarok - Határok Nélkül program keretében a nyugati magyar szórványokhoz juttattak ki magyar tanárokat, nyelvápoló táborokat szerveztek a kint élő gyerekek számára. 2003-ban a következő területeket támogatják: számítástechnikai jellegű pályázatokat, a szakképesítési alapból a középiskolai szakoktatást támogatják; a felsőfokú oktatás terén pedig a gyakorlati képzésre vonatkozó pályázatoknak van esélyük. Az AKA idei kerete 1,2 milliárd forint. /(Máthé Éva): Magyar közalapítványok beszámolója. Kevés a fóka, sok az eszkimó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ Zsobok 320 lelkes, színmagyar református falu. Szórványközpontja, a benne 1994 óta működő Bethesda Gyermekotthon a maga nemében egyedülálló, ahol a 115 gyerekből 54 állandó lakó (árva vagy szegény családból származó, elhagyott gyerek), a többiek az iskolai év idején olyan falvakból érkeznek az iskolába, bentlakásába, ahol nincs magyar tanítás. A kastélyszerű új épület németországi református támogatással készült. Jelenleg az öregek otthonát építik, ahol a 18. életévüket betöltő, a zsoboki otthonban nevelkedett fiatalok dolgozhatnak, lakhatnak majd - ha erre igényt tartanak. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - idei tanácskozását Zsobokon, a Bethesda Otthonban szervezte meg. A téma: A rehabilitációs programok esélyei a romániai és a kárpát-medencei szórványokban. Pomogáts Béla szerint a szórvány felkarolását nem lehet tovább halasztani. A 20. század megtépázta a magyar nemzetet, társadalmat. Trianont még mindig nem dolgozta fel a nemzet, s most igen káros az, hogy "a határon túli magyarság ügye, a nemzetpolitika a pártpolitika részévé vált, pártérdekek alá rendelődött". A budapesti Teleki László Intézettől származó adatokat ismertette Pomogáts: a legutóbbi felmérések szerint a világon alig több mint 13 millió magyar él, 77,1 százalékuk Magyarországon, 2,6 millió a Kárpát- medencében, 1,72 millió Nyugaton. A magyarság 13,9 %-a, 885 ezer fő abszolút szórványban él, olyan településeken, ahol magyar oktatás már nincs, legfeljebb az egyház jelent még megtartó erőt. Viszont ha azokat is szórványmagyaroknak nevezzük, akik egy településen belül kisebbségben élnek a Kárpát-medencében, akkor kb. 1,1 millió az itt szórványban élők létszáma. Hozzájuk adódik a nyugati diaszpóra - 1,72 millió egyén. A leggyorsabban a nyugati diaszpóra épül le. Erdélyben is drámai a szórványban az asszimiláció. A szórvány ügye nemzetstratégiai tétel kell hogy legyen, amit a magyar kormánynak, a határon túli politikai és civil szervezeteknek együttesen kell felkarolniuk. A konferencia célja a problémák felleltározása volt. Vetési László az erdélyi református szórványgondozói szolgálat vezetőjeként konkrét példákkal ecsetelte, mennyire elszigetelődtek az egyes kis magyar közösségek, hogy sok helyütt az alkoholista lelkészek sem jelentenek már számukra mentsvárat, bár "az egyház az utolsó hajszálér-hálózat, mely egymáshoz kapcsolja a szórványmagyarokat". (Pusztakamarást említette, ahol az iskola után felszámolódik az egyház is.) Az erdélyi református 550 anyaegyházból 195-ben 300 alatt van a hívek száma. A lelkészek körében a felkészületlenség, az improvizáció terjed. Majd arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdélyi szórványmagyarok 48 %-a városokban él, velük senki sem foglalkozik. Lépcsőzetes, gyakorlati tervnek kell készülnie ezzel kapcsolatban. A lehető legsürgősebben 300 pedagógusnak és 300 lelkésznek azonnali, folyamatos támogatást kell nyújtani, különben sok kisközösség egy- két év alatt eltűnik. A Sapientia Egyetem valószínűleg keretet biztosít majd e programnak, amely felkészítést is jelent. Szilágyi N. Sándor nyelvész-professzor az asszimiláció, a szórvány kifejezések pontos meghatározására vállalkozott. Statisztikai felmérések alapján mondotta: Romániában 27 ezer falusi magyar ember él olyan településen, ahol a magyarok részaránya nem éri el a 10 %-ot, és 139 ezer olyan városlakó van, ahol ez az arány 11-20 % között mozog. A két utóbbi népszámlálás között, tíz év alatt hivatalosan 13 százalékos volt a magyarság apadása. Péntek János nyelvész-professzor Zsobok példáját emelte ki. Nem hangzatos mondatokra, hanem egyéni cselekvésekre, nyelvi rehabilitációra van szükség. Szerinte a nyelvvesztés bármikor visszafordítható folyamat, csak meg kell találni a módját, a felelősét - egy-egy közösségen belül. Foggal-körömmel meg kell tartani az iskoláknak legalább az alsó tagozatát, mert az iskola nélkül maradó falu felmorzsolódik. Felhívta a figyelmet a lakótelepi szórványra, ahol a nyelvvesztés igen komoly méreteket ölt. Sok településen a "megfélemlített nyelvhasználat" áll fenn, ezt a kifejezést néhai Szabó T. Attila professzor alkotta meg. (Rád szólnak: ne beszélj magyarul!) Ez frusztrált lelki állapothoz vezet, és igen nagy mértékben járul hozzá a kivándorláshoz. Péntek János a szórványközpontok körének a kibővítése mellett szállt síkra. Több előadó utalt arra, hogy 30-50 ilyen újabb központra lenne szükség. Halász Ferenc, a temesvári Bartók Béla Líceum volt igazgatója a bánsági helyzetet elemezte. A magyarok részaránya Temes megyében jelenleg 7,58 %. Minden településen kisebbségben élnek (már ahol jelen vannak). Az utóbbi időben megkezdődött a fakultatív magyar nyelvoktatás ott, ahol erre igény van, ez már több mint 300 gyermeket érint. Még egyelőre 23 óvodában és 17 általános iskolában, és 1-2 középiskolában folyik magyar oktatás is (a Bartók Béla Líceumban csak magyar nyelven tanulnak). Az utóbbi időben beindult Élő kapcsolat nevű program keretében családonként keresik fel a magyar kisközösségeket. Mint mondotta: a Bánságban a vegyes házasságok 90 %-ában a gyerekek nem tudnak már magyarul. Pozitív jelenség, hogy szegedi támogatással táncházmozgalom indult be. Halász Ferenc sérelmezte, hogy az Apáczai Közalapítvány szórványtámogatása megszűnik. Dáné Tibor Kálmán az EMKE országos vezetősége nevében figyelmeztetett arra, hogy elsősorban az egzisztencia-teremtéssel, a szórványban élő vállalkozók támogatásával, megerősítésével kellett volna oda hatni, hogy megmaradjanak a magyar kisközösségek. A jelenleg "futó" programok kapcsán javasolta: ne csak nyelvőrző táborokat szervezzenek az illetékesek, hanem tehetséggondozást is vállaljanak - tematikus, festészeti, zenei, informatikai táborokat létesítsenek a szórványban élő gyermeknek. Pillich László, a kolozsvári Heltai Alapítvány elnöke statisztikai felmérések alapján, térkép segítségével vázolta az erdélyi korridor elméletet, mely szerint Szatmárnémetitől Sepsiszentgyörgyig egy folyosó mentén helyezkedik el a hazai magyarság, mely gerincének fő csigolyája Kolozs megye, Kolozsvár, ahol 17 %-ra süllyedt a magyarság részaránya. Márpedig ha ez a csigolya kihull, akkor a gerinc kettétörik, két enklávéba szorul be a magyarság. A Kolozs megyei magyar gyermekek 10 %-a nem magyarul kezdi az iskolát, 20 %-uk románul végzi a 8. osztályt, és 50 %-uk románul érettségizik - sorolta a szórványosodás adatait. Somai József, az Iskola Alapítvány elnöke eredményeiket sorolta, amelyek - mint mondotta - nem látványosak, de például a Zsil völgyében, Óradnán, és másutt is sok helyen támogatni tudták az ingázó tanulókat, ösztöndíjakat biztosítottak szegény sorsú, szórványban élő magyar gyerekeknek. A továbbiakban a vajdasági, burgenlandi, Beszterce- Naszód megyei magyar közösségek gondjairól, a válaszúti Kallós Alapítvány tevékenységéről, az óradnai, segesvári, hunyadi magyar közösségek, szórványközpontok sorsáról hangzottak el kiselőadások. A házigazda, a zsoboki Molnár Irma tiszteletes beszámolt arról, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége minden évben felvállal egy-egy ügyet, és azt kitartással támogatja. Most a megszűnő félben levő balázsfalvi magyar oktatást szeretnék megmenteni az enyészettől. Korábban a csucsai Ady-Boncza kastély szomszédságában levő református templomot festették le, újították fel, ahol 3 (!) református ember él. /Máthé Éva: Szórványgondok - magyar módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2003. június 25.
Aláírták az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt Temes megyei szervezetei közötti megállapodást. A protokollumban rögzített tulajdonjogi, szociális, oktatási kérdések tisztázása mellett a szövetség vezetői hatékonyabb együttműködést, nagyobb kommunikációs készséget várnak a kormánypárt helyi tisztviselőitől. Halász Ferenc RMDSZ-elnök utalt arra, hogy Temesben jóval a kiszabott határidő lejárta után született meg az egyezmény. A késedelem oka a szociáldemokraták elzárkózásában keresendőt. Halász Ferenc elmondta, hogy gazdasági kérdésekben kikötötték: a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság tartson fenn kapcsolatot a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének megyei szervezetével, továbbá az SZDP is támogassa azt a javaslatot, hogy a lakosok személyi jövedelemadójuk 1,5 százalékát a civil szervezetek támogatására fordíthassák - belátásuk szerint. Tulajdonjogi kérdésekben a restitúció felgyorsítása, az elkobzott egyházi ingatlanok és a Magyar Ház maradéktalan visszaszolgáltatása. Emellett a Nagyszentmiklós és Csanád között ingázó tanulók szállításának megoldása, az óteleki iskola támogatása, a Csiky Gergely Állami Színház nagytermének renoválása, a Csanád-Kiszombor határátkelő bővítése, a bodófalvi híd felépítése, egyéb infrastrukturális tételek szerepelnek a szövetség kívánságlistáján. /Pataky Lehel Zsolt: Aláírták a Temes megyei RMDSZ-SZDP-protokollumot. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./
2003. augusztus 14.
Visszafordíthatatlan negatív folyamatot indíthat el az Apáczai Közalapítványon keresztül a romániai magyar szórványoktatásnak biztosított támogatás ,,elbizonytalanodása" - aggodalmaskodnak a hazai civil szervezetek vezetői. A magyarországi Apáczai Közalapítvány szórványprogramjából az elmúlt két tanévben eszközvásárlásra, útiköltség- és szállástérítésre, pedagógusi ösztöndíjakra, táborok szervezésére, valamint az adott térség kiemelt programjának lebonyolítására kaptak anyagi segítséget a diaszpórában működő magyar tanintézetek. A meghívásos alapon kiírt pályázatokon évente öt-ötmillió forintot ,,irányítottak" Romániába a temesvári Bartók Béla Alapítványnak, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványnak, a dévai Szent Ferenc Alapítványnak, a Beszterce Művelődési Alapítványnak, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület aradi fiókszervezetének és a Kőhalmi Református Egyházközség Szórvány Diákotthonának. A felsoroltak mellett Máramaros és Szilágy megyéket is érintő program összesen 3425 - közülük 576 Temes, 412 Arad, 410 Hunyad megyei - diáknak biztosított résztámogatást. A 2003-2004-es tanévre már nem írták ki a pályázatot. A közoktatásra most nem kapott pénzt a magyar államtól - mondta Halász Ferenc, a Bartók Alapítvány elnöke, aki furcsállja ezt, mert tudomása szerint a magyar tanügyi tárca költségvetését megkétszerezték. A támogatást folyamatosnak ígérték, majd hirtelen felfüggesztették - és a segítségre számítottak az iskolák vezetőségei, a pedagógusok, diákok és szülők. Ezt fogalmazták meg abban a nyilatkozatban, melyet a hat szervezet vezetőségi tagjai még június 14-én írtak alá Déván, és juttattak el az Apáczai Közalapítványnak, Kötő Józsefnek, az RMDSZ oktatási alelnökének, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a magyar Oktatásügyi Minisztériumnak és a magyar Miniszterelnöki Hivatalnak. Választ még nem kaptak. - A közalapítvány 2001-ig csak a magyar felsőoktatást és a középiskolai szintű szakoktatást támogatta, utána változtatták az alapszabályzatát úgy, hogy a közoktatásra is fordíthasson- mondta Halász. Számítógép-vásárlásra ugyan meghirdették a pályázatot, de az elnyerhető négymillió forint helyett a Bartók Béla Alap A szép nevű Kalotaszentkirály-Zentelke példamutató községnek számít Kolozs megyében. Szórványkollégiuma eredményes, nyaranta pedig egyik rendezvény a másikat éri. Két egymást követő évben az Erdélyi Gitártábort is itt tartották, idén a Szentkirályok Szövetségének éves találkozóját is itt rendezték meg. Most egy kiadvánnyal jelentkeznek: A Kalota partján Ady Endre azonos című versének sorát kölcsönözve, a Kalotaszentkirályi Önkormányzat és az Ady Endre Kulturális Egyesület közös kiadású falumonográfiájával. /Sándor Boglárka Ágnes: Üzenet a Kalota-partról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
2003. október 6.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, hogy a polgári mozgalmak rászervezték saját eseményüket az RMDSZ aradi emlékezésére. "Ez a magyarságra és a helyi RMDSZ-re nézve megalázó. Nincs szükségünk hasonló politikai parazitákra. Nekünk nem a magyar-magyar, hanem a románokkal szembeni vitában kell erősnek lennünk, és abban, hogy nem alázzuk meg az aradi RMDSZ-t úgy, ahogy azt ma a szószékről és amellől próbálták megtenni. Kötve hiszem, hogy az erdélyi magyarság jövőjét olyan emberekre lehet bízni, akik hazudnak, becsapják a közösséget és megpróbálják lejáratni azokat, akik a legtöbbet tették a Szabadság-szobor visszaállításáért. Tőkés László akkor fedezte föl az aradi szobrot, amikor megtudta, hogy cirkusz van. De nekünk nem a cirkuszban van szükségünk segítségre, mi a munkához keresünk társakat" Ezzel ellentétben Tőkés László püspök úgy vélte: "Itt nem egyszerű szoborügyről van szó; nem szeretem, amikor Nastase úr érzékenységről, Markó Béla pedig a magyarok méltóságáról szól csupán. Ez a szoborháború a 89 óta tartó politikai helyzetet jeleníti meg. Amíg nem lesz áttörés a magyar kisebbségpolitikában, addig egyik zsákutcából a másikba jutunk." A Szabadság-szobor visszaállításával kapcsolatban Tőkés azt mondta: "Most már csak azt találgathatjuk, mi volt a döntő politikai szándék, amely egy ilyen előrehaladott munkát derékba tört. Nem szabad meghátrálni. Ha tudtunk 80 esztendőt várni, még tudunk várni négy-öt évet. Úgyis fölállítjuk a szobrot." Németh Zsolt elutasította a rossz kompromisszumokat és a román fél által hangoztatott érveket: "Addig nem lehet számítani a szoborcsoport fölállítására, amíg a magyar diplomácia a hivatalos román érdekeket képviseli. Néhány nappal ezelőtt a külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy ez a szoborcsoport Nagy Magyarországnak állít emléket. Ez a nézet alapvető változás Magyarország hivatalos álláspontjában. Bízom benne, hogy ez a helyzet hamarosan megváltozik." Marosvásárhelyen az esti megemlékezés azonban sokak számára kellemetlen meglepetéssel kezdődött. A nézők jelentős része nem készült arra, hogy a színház bejáratánál 500 ezer lejes belépőjegyet kell vásárolnia. Egyesek váltottak belépőt, mások visszafordultak, mondván, pénzért nem hajlandók meghallgatni Markó Béla beszédét. Az ünnepségen az RMDSZ elnöke az elmúlt hetek leszámolt illúzióiról szólt. "A romániai magyar politikusoknak el kell gondolkozniuk azon, hogy az elmúlt 13 évet tekintve nem értékeltük-e túl az eredményeket. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, az alkotmánymódosítási törvény megszavazása és az észak-erdélyi autópálya terve valóban arról tanúskodik, hogy valami változott Romániában. A Szabadság-szobor helyzete viszont arra vall, hogy nemcsak a jelenben, hanem a múltban sem vagyunk egyenlőek" - mondta el ünnepi beszédében Markó, aki a Megbékélés parkjának kérdését megemlítve arra is kitért, hogy a román hősök szobra mellé sem szokás egy-egy magyar hősét állítani. Temesváron Klapka György honvédtábornok emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődtek meg okt. 4-én a hagyományos október 6-i megemlékezések. Halász Ferenc történelemtanár, a Temes megyei RMDSZ elnöke szólalt fel, majd Somogyi Attila MISZSZ-elnök köszöntötte az egybegyűlteket. A Temesvári Magyar Nőszövetség rendezvénye este a Kós Károly Közösségi Központ ezúttal átadott kiállítótermében folytatódott, ahol Szekeres Bernadett és Dobolyi Tamás fiatal képzőművészeknek a negyvennyolcas forradalom ihlette alkotásaiból nyílt tárlat./Megosztott gyászünnep. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2003. október 18.
Egyre szűkösebb alapokból kell kigazdálkodnia Temes a megye magyar iskoláinak, illetve magyar tagozatainak támogatását a Bartók Béla Alapítványnak. Az idei adományozó ünnepségre a temesvári Kós Károly Közösségi Központba összehívott oktatási tanácskozáson került sor, melyet a Bartók Béla Alapítvány, az RMDSZ és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közösen szervezett. Az idei Apáczai Alapítvány szórvány programjának támogatásából 150 millió lej értékben vásároltak tanszereket, sportfelszerelést és könyveket, valamennyi tétel gazdára talált. Ugyancsak az Apáczai Alapítvány szórvány-támogató csomagjából mintegy 500 millió lej értékben 8 iskolai kistérség - Lugos, Nagyszentmiklós, Detta, Végvár, Csanád stb. - kapott számítógépet, az óvodai csomagba pedig színes televízió, videolejátszó, CD-lejátszó, mesekönyv és játék került körülbelül 25-28 millió lej értékben. Megvették az értékes felszereléseket, ám ezek használatát kétségessé tette a tartozékok - kábelek, csatlakozók stb. - hiánya, amire már nem jutott pénz. A nehéz helyzetből Böszörményi Zoltán vállalkozó, laptulajdonos, a Nyugati Jelen főszerkesztője több tízmillió lejes támogatása segítette ki őket, tájékoztatott Halász Ferenc tanár, a Bartók Béla Alapítvány elnöke. A szórványprogram támogatása egyelőre leállt, de az eddig beindított és egyes iskolák túlélése szempontjából fontos támogatásokat életben kívánják tartani. Ilyen a négy iskola - Nagyszentmiklós, Lugos, Detta és a Temesvári l-es Általános Iskola - ingázással járó kiadásainak a fedezése, illetve három napközis program - Temesvári 26-os Általános Iskola, 1-es Általános Iskola, végvári iskola - részére biztosítják a pedagógusok ösztöndíját. Ezeket a Szórvány Alapítvány, a Bartók Alapítvány és az RMDSZ adja össze. /(Sipos): Szórványiskolák támogatása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 18./
2003. november 4.
Újszentesen a református gyülekezet október 26-án ünnepelte temploma felszentelésének századik, valamint a helyi Keresztyén Gazdakör létrehozásának kilencvenedik évfordulóját. Az ünnepségre kívül-belül felújították a templomot és a műemlék orgonát, felavatták a Keresztyén Gazdakör zászlaját és a Petőfi Sándor újszentesi táborozásának emléket állító új márványtáblát. A jubileumi ünnepségeken részt vett a templom felújítását jelentős összeggel támogató Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke, Bálint-Pataki József, Ludányi-Horváth Attila kolozsvári magyar konzul, Szirbik Imre, Szentes testvérváros polgármestere, Toró T. Tibor parlamenti képviselő és a Temes megyei RMDSZ szervezet vezetői. /(Pataki Zoltán): Kettős jubileum Újszentesen "Aki útra készül, nem újít fel templomot". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ Átadták a szentesi testvérgyülekezet adományát s egy kopjafát. Bálint-Pataki József HTMH-elnök emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás óta Magyarország valamennyi kormánya fontosságához méltóan kezelte az egyházak ügyét. Szinte minden határon túli magyar egyházi ingatlan megvásárlása, felépítése vagy felújítása a magyar kormány támogatásával történt. - A HTMH és a Magyar Köztársaság kormánya nevében ígérhetem: az anyaország továbbra is kiemelt figyelmet szentel az erdélyi magyar történelmi egyházak közösségépítő szerepének - mondta. Szirbik Imre, Szentes testvérváros polgármestere felidézte azt az időszakot, amikor 112 esztendővel ezelőtt, 133 szentesi család a nyomor és a földnélküliség elől ide menekült. Úgy tűnt, a történelem örökre elszakította egymástól a testvéreket. 1989 után néhány héttel a szentesiek már itt voltak, azóta egyre szorosabbra fűződnek a települések közti kapcsolatok. Felavatták a felújított Petőfi-emlékművet. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke történészként felidézte az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc Újszenteshez kötődő eseményeit. /Pataki Zoltán: Kettős jubileum Újszentesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
2003. november 7.
Markó Béla szövetségi elnök nov. 6-án az RMDSZ Temes megyei vezetőségével, önkormányzati tisztségviselőivel, civil és ifjúsági szervezetek, történelmi egyházak képviselőivel találkozott a temesvári Kós Károly Közösségi Központban. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök a szervezeti életről tájékoztatta a vendégeket. Az európai bizottsági országjelentéssel kapcsolatban Markó kifejtette: "az uniós felvételben a politikai-stratégiai szempont lesz a döntő". Úgy vélte, a 2004-es választási évben csak egy nyitott, a kritikát elfogadó RMDSZ érhet el valamit, ugyanakkor az úgynevezett belső ellenzéket szétzilálásra alkalmas erőnek nevezte, amely veszélyezteti a parlamentbe jutást (másik veszélyforrásnak a román politikumot jelölte meg). Nov. 7-én Zsombolyán majd Lugoson találkoznak az RMDSZ országos vezetői a helyi tisztségviselőkkel. /Pataky Lehel Zsolt: Ma Zsombolyán és Lugoson az RMDSZ vezérkara. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./
2003. november 8.
Temesváron a Kós Károly Közösségi Központban Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök az RMDSZ Temes megyei szervezete és a helyi magyar civil szervezetek képviselőivel tanácskoztak. Egy asztalhoz ült Markó Béla és a közismerten tőle eltérő politikai nézeteket valló Toró T. Tibor, Temes megyei parlamenti képviselő, aki szóba hozta az autonómia-kérdést. A szövetségi elnök kifejtette: valóban léteznek nézetkülönbségek az erdélyi magyar politikusok között: egyesek úgy vélik, autonómia nélkül nem erősödhet meg a romániai magyarság, mások azon a véleményen vannak, hogy az autonómia csak akkor valósítható meg, ha elég erősek leszünk hozzá. Nem jobb és baloldal között húzódik a törésvonal, hanem azok között, akik modernizációt akarnak és azok között, akik a fundamentalizmus jegyeit mutató elszigetelődést - fogalmazott a szövetségi elnök. A temesvári találkozó megmutatta: a vitát folytatni kell, de csakis az RMDSZ-en belül - zárta a találkozót Halász Ferenc, a Temes megyei szervezet elnöke. /(Pataki Zoltán): A szövetségi elnök bánsági látogatása. "A vitát az RMDSZ-en belül kell folytatni". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
